Tisza-híd esti kivilágításban
Kapjuk a híreket, melyek egy vidéki főiskola brutális kivégzéséről szólnak, és a kéréseket, hogy segítsünk nyilvánosságra hozni, mi folyik a színfalak mögött. Sajnos, itt nem tudunk ezzel foglalkozni, mert a mi küldetésünk továbbra is a Károli Református Egyetem és a Magyar Református Egyház képmutató és erkölcstelen magatartásának, bűncselekményeinek leleplezése. Nem lehet azonban nem meghallanunk az eltiportak segélykiáltását. Ahogy meghallottuk annak idején a veszprémiek panaszait, halljuk az alföldi mezőváros oktatóiét is, akiket egymás után, csoportosan és egyenként rugdosnak ki – bűnbakot csinálva belőlük a rossz gazdasági helyzetért – a Kecskeméti Főiskoláról, mellyel a szerencsétlen szolnokiak Neumann János nevének megcsúfolásával “egyetemmé” egyesültek. A Szolnoki Főiskola tragédiája azért is különösen bizarr, mert hóhérai maguk is szolnokiak: két városvezető és Kecskemétre delegált nyaloncuk, aki a Matolcsy-rokonságnál ugyanazzal a nyelvmunkával egyetemi rektorrá nyalta föl magát, anélkül, hogy tudná, mi fán terem az egyetem intézménye. Bármennyire megdöbbent bennünket a szolnoki főiskola dolgozóinak sorsa…
View original post 38 további szó
reformatusoklapja 